Elena, Fiume, Montenegro avagy a Montenegrói Királyi Ház egykor és most

Fiume 100 éve az Olasz Királyság része lett, amelyre az olaszok ma is  szeretettel és nosztalgiával emlékeznek. 1924-ben III.Viktor Emánuel olasz király feleségéről, Elenáról még teret is elneveztek a kikötővárosban ( Piazza Regina Elena).  A királyné azonban nem olasz volt, hanem montenegrói: I. Miklós ( Nikola Petrović Njegoš) montenegrói király leánya. Az olasz trónörökössel való házassága miatt az ortotox hitről a katolikus vallásra áttért hercegnőt később, 1937-ben  a római pápa a Kereszténység Arany Rózsája kitüntetésben részesítette.Szerető feleség, hű társ, a szegények pártfogója, az árvák és betegek védelmezője volt. Unokaöccse, II. Miklós montenegrói koronaherceg méltán büszke rá. Az alábbi elemzés a Montenegrói Királyi Házról, Montenegróról és az uralkodók felelősségéről szól.

"AKI LELKET ADOTT AZ ORSZÁGNAK

Őfelsége II. Miklós címzetes király (titularis rex), koronaherceg (teljes nevén: II.Nikola Petrović Njegoš) 3- a Lovegrendek Nemzetközi Bizottsága (I.C.O.C.) által is elismert dinasztikus lovagrend (Danilo, Sv.Petar/Szent Péter, Petrović-Njegoš) nagymestere Montenegróért él.

Montenegró (Crna Gora) 1 millió alatti lélekszámú nyugat-balkáni ország, amelynek területe Baranya, Tolna és Somogy vármegyék összterületével azonos nagyságú, közel 300 km-es tengerparttal. Itt a legkékebb és a legmélyebb az Adria. Hivatalos fővárosa: Podgorica, a történelmi főváros: Cetinje. A történelem nem volt kegyes ehhez a kis államhoz: a szerb, a török, majd ismét a szerb befolyás, sőt nyomasztó jelenlét határozta meg mindennapjait. 1916-ban az Osztrák-Magyar Monarchia is elfoglalta. Később a Jugoszláv Királyság, majd Jugoszlávia része. 2003-tól Szerbia és Montenegró néven államszövetség, amelynek 2006-ban népszavazáson a montenegróiak vetettek véget. Montenegró azóta független köztársaság, amely 2011-ben hazahívta a királyi családot, hogy erősítse a montenegrói nemzeti identitást és „lelket adjon az országnak”.

I. Miklós (Nikola Petrović Njegoš) 191O és 1918 között Montenegró királya 

 

A Petrović-Njegoš dinasztia a középkorban még csak befolyásos nemesi család volt a Balkánon. A felemelkedés 1697-ben, I. Danilo püspök-fejedelem idején következett be. Az   ortodox egyházi és világi hatalom egy kézben egyesült. I. Danilo fejedelem ( 1826-1860) már elhagyta az egyházi méltóságot, mert szeretett volna megházasodni. A Petrović-Njegoš dinasztia legjelentősebb alakja mégis I.Miklós (1841-1921), aki egyszerre volt uralkodó, katona és diplomata. Montenegrónak jelentős nemzetközi támogatást szerzett. 1878-tól az európai nagyhatalmak elfogadták az önálló fejedelemséget, később királyságot: élén I.Miklóssal. Gyermekei házassága miatt „Európa apósának” is nevezték. Egyik leánya, Elena (Jelena Petrović –Njegoš hercegnő) III.Viktor Emánuel olasz király és etióp császár felesége lett. Több fia közül (Danilo, Mirko,Mihály hercegek)  azonban senki nem lehetett király Montenegróban.

Mihály herceg fia, a jelenlegi királyi családfő, II. Miklós koronaherceg 1944-ben született Franciaországban, Saint Nicolas du Pelem-ben. Szülei 1949-ben elváltak, francia édesanyja, Geneviéve nevelte. Építészetet tanult és viszonylag későn szembesült montenegrói hercegi identitásával. 1976-ban feleségül vette Frencine Navarro divattervezőt. Miklós herceg francia monarchista körök támogatásával 1989-től –nyilatkozatai révén- része lett a montenegrói belpolitikának. 2006-ban, Montenegró függetlenségének évében arról beszélt, hogy „a lakosság kérésére szívesen elfoglalja a montenegrói trónt.” Bár ez nem történt meg, az ország parlamentje és a montenegrói királyi dinasztia 2011-ben megegyezett egymással.

„Montenegró Parlamentje 2011-ben fogadta el a dinasztia jogállásáról szóló törvényt, mely többek között az alábbiakat mondja ki:

  1. A dinasztiát rehabilitálták, a montenegrói állam annektálását jogszerűtlennek minősítik.
  2. Elfogadták, hogy az 1944-ben született Miklós herceg a montenegrói királyi dinasztia vezetője.
  3. A dinasztiának vannak érdemei a montenegrói identitás megőrzésében, mely tevékenység a dinasztia történelmi küldetése.
  4. A montenegrói állam berendezkedését a dinasztia tiszteletben tartja, ugyanakkor az állam elfogadja a dinasztia működését és az öröklési rendjét (ahol a férfiágon való öröklés maradt hatályban).
  5. A montenegrói állam vezetői különleges megbízással ruházhatják fel a dinasztia vezetőjét, hogy az államot képviselje
  6. A dinasztia tagjai kettős állampolgárok is lehetnek, a montenegrói állampolgárságot automatikusan megkapják.
  7. A dinasztia egy alapítványt hoz létre, a dinasztia vezetője az alapítvány igazgatóságának az elnöke és ez a titulusa az állammal való hivatalos érintkezés alapja. 

 

Az állam vállalta havi államfői fizetés biztosítását a dinasztia vezetőjének, bizonyos hivatali költségkeret és rezidenciák (köztük a fővárosi-podgoricai kastély) biztosítását. Miklós herceget Montenegró különleges képviselőjének nevezték ki, ami feltehetően minden utódjának biztosítva lesz.

 

Ez azért volt rendkívüli, mert 1990 után egyik volt dinasztia sem kapott ennyire erős legitimációt az államtól Európa ezen a részén.

A dinasztia vezetőjének hivatalos megszólítása: II. Miklós királyi felség, montenegrói koronaherceg, Grahov és Zetsky nagyhercege és Petrović-Njegošky grófja.”

II. Miklós koronahercegnek két gyermeke van: Boris herceg,(sz: 1980)  a dinasztia leendő feje és Altinai hercegnő (sz:1977)  Még mielőtt valaki lelkesen keresné őket a közösségi oldalakon, jó tudni: az uralkodó család kizárólag alapítványi oldalukon  keresztül (fondacija Petrovič-Njegoš) tartja a kapcsolatot a nagyközönséggel. Az Alapítvány célja pedig: Montenegró felemelkedése, uniós tagságának elősegítése.

 

 

Végezetül: Őfensége, II. Miklós Montenegró címzetes királya 3 elismert dinasztikus lovagrendnek is a nagymestere, amelyek a következők:

  1. Danilo Rend - alapítója 1852-ben Danilo herceg, Montenegró fejedelme: színei a fehér és a piros
  2. Szent Péter Rend (Montenegró Királyi Házának Rendje) –alapítója: I.Miklós fejedelem, későbbi király, alapítás éve: 1869, színei: piros, kék. fehér
  3. Petrović-Njegoš Rend- alapítója: I.Miklós fejedelem, későbbi király, alapítás éve: 1897, színei: fehér és piros

 

 

  2.  

Mi magyarok, montenegrói látogatásunkat kezdjük a kotori öböl bejáratánál fekvő Prevlaka félszigeten, a Punta d’Ostro erődben lévő otrantói emléktáblánál és vigyünk egy szál virágot hősünk, nagybányai Horthy Miklós altengernagy, a Vitézi Rend későbbi alapítója emlékére. S tekintsünk Kotor (Cattaro) felé, ahol már Montenegró vár bennünket…

 

 

v.Inkei-Farkas Márton 

Források:   www.icocregister.com

                 www.monarchy.blog.hu: Montenegró, a rejtett királyság ? (2020)

                  www.fondacija-njegos.org