A projektünk céljai a civil szervezeti vezető és az egyetemi kutató szemével

Fiume- Rijeka –Fiume:  három nemzet, a magyar, a horvát és az olasz közös öröksége. 100 évvel a magyar és 73 évvel az olasz állami fennhatósága után, a XXI-ik században -  és különösen három uniós  tagállam vonatkozásában - már nincs hozadéka a történelmi szembenállásnak, vagy a múlt vegyes érzelmű értékeléséből adódó ellentétnek. Mindhárom nemzet más ok miatt, másfajta nemzeti érzéssel ragaszkodik a városhoz. A közös kapcsolódási pontokat kell megtalálni, amelyek: az európai keresztény kultúrához való tartozás, a közös hit, a nemzeti kisebbségek tisztelete, a mediterrán életmód, a tenger és a hajózás szeretete, valamint az épített és természeti örökség védelme. 

Fontos, hogy megértsük egymás mentalitását és nyelvét – akár átvitt értelemben, akár ténylegesen is.
A fentieket nevezhetjük akár Fiume-Rijeka minimumnak is, amely mentén az érintett országok kihasználhatják a szinergikus együttműködés előnyeit és napjainkban is együtt alkothatnak:  közös projekteket generálhatnak és valósíthatnak meg 3 külön zászlóval, de mégis egy lobogó alatt. 

Vojko Obersnel , Rijeka polgármestere egy 2013-as, a Horvát Magyar Európai Panorámának (www.hmep.eu) adott interjúban a következőket mondta: „A magyar építészek nagymértékben meghatározták Rijeka modern építészetét. A több évtizedes nagy projektek az építőiparban, melyek alapjaiban változtatták meg a város jellegét, különösen  a kikötő építése, Hajnal Antal főmérnök nevéhez fűződik. A jelentősebb épületeket a kulturális örökség részeként tartunk számon, és mindent megteszünk, hogy megvédjük őket, számos budapesti építész terveihez köthetők. A magyar építészmérnökök munkái közötti a legjelentősebb alkotások: a Kormányzói Palota és az Igazságügyi Palota,amelyeket Hauszmann Alajos, a Magyar Szépművészeti Akadémia professzora tervezte. Rijeka legreprezentatívabb épületeiről van szó ,amelyek a historizmus és a szecesszió időszakában, a XIX. század végén és az első világháború között épültek.” 

Tisztelet és köszönet illeti Horvátország kormányát valamint Rijeka Város Önkormányzatát azért a filozófiáért, amellyel a közös történelmi örökség védelmét szolgálja. 

vitéz Inkei-Farkas Márton, a Fiume Barátai Egyesület elnöke

A magyar történetírás és nemzettudat nosztalgiával gondol vissza Fiumére (Rijeka), amely a magyar  történelem egyes időszakaiban jelentős szerepet játszott a magyar tengeri imperialisztikus politikában. A város szerepe Mária Terézia uralkodásától a Dualizmus végéig a Magyar Királyság számára meghatározó volt. 
„Az Osztrák – Magyar Monarchia a kiegyezést követően állandó és jelentős gazdasági növekedést élt meg egészen a trianoni katasztrófáig. Ennek egyik eredendő következménye volt, hogy az osztrák fennhatóság alá tartozó Trieszt és a „corpus separatum” Fiume (Rijeka) maritim potenciálját kihasználják. Az államszövetségen belüli kétosztatúság megnyilvánulásai nemcsak a Bécs-Budapest dichotómiában nyilvánultak meg, hanem a két kikötő fejlesztéspolitikáját illetően is. Hazánk önálló gazdasági entitásként, a történelmi hagyományokra támaszkodva szükségességét érezte, hogy önálló tengeri kijárattal rendelkezzen. A magyar kormányok tudatos fejlesztéspolitikát folytattak Fiumét illetően. 1873-ban elkészült a Károlyváros-Fiume vasúti pálya, amely bekapcsolta a várost hazánk gazdasági vérkeringésébe. Baross Gábor komplex módon kívánta megvalósítani, előmozdítani a város fejlődését a közúti, vasúti, kikötői infrastruktúra együttes fejlesztésével. Emellett a magyar kormány vasúti tarifa politikája biztosította, hogy Triesztbe irányuló forgalom díjkedvezményei Fiumét ne érintsék hátrányosan. Az 1913-as utolsó békeévben a kikötő Európában forgalmát tekintve a 10. helyen állt. A trianoni katasztrófa után a kikötő marginalizált helyzetbe került. A két világháború között a magyar állam továbbra is a fiumei (rijekai) kikötőt tekintette a hazai tengeri kijáratnak. A fiumei kikötőnek fontos szerepet szánt a magyar külkereskedelem a harmincas években is, ezt támasszák alá a Magyar Külkereskedelmi Hivatal levéltári anyagában talált egyes iratok.
A Fiume Barátai Egyesület azt a célt tűzte maga elé, hogy Fiume egykori történelmi jelentősége ismertté váljon a szélesebb magyar kulturális közéletben. A magyar „maritim gondolat” szunnyadó fénye kissé felerősödjön. A város és térségének történelmi prezentációját a horvát és az olasz történelmi-társadalmi szemlélet megismertetésével szeretnénk színesíteni, árnyalni.

Dr. Bali Lóránt PHD egyetemi docens,  a Fiume Barátai Egyesület alelnöke és  tudományos vezetője